Bokmål Polski اردو
Stuorradiggi lea mearridan ođđa vuogi mo mearridit dáluid livnnetárvvu. Nuppástusa ulbmilin lea oažžut buoret ovttastumi gaskal livnnetárvvu ja vuovdinárvvu. Livnnetárvu galgá 2010 rájes meroštallot dálu areála, guđelágan dállu lea, huksenjagi ja geográfalaš saji vuođul.
Vai galggašii sáhttit ođđa livnnetárvvu mearridit, de fertet dieđihit viesudat areála, ja jus dárbbašat, de divvut dieđuid dállošlája ja huksenjagi birra. Čuovvu skovvi lea ovdagihtii devdon daid dieđuiguin mat Vearroetáhtas leat du dálu birra. Iskka dáid dieđuid skovis, divo meattáhusaid jus ležžet ja deavdde daid dieđuid mat váilot.
Galggat dieđihit dálustat vuođđolanjaid areála (P-lanjaid). Jus it dieđe P-lanjaid areála, de sáhtát almmuhit ássanareála (BOA). P-lanjaid ja BOA dieđuid sáhtát ovdamearkka dihtii gávdnat viesustat tákstadokumeanttaid vuovdindieđáhusas. Eanet dieđut dálloareála meroštallama birra bagadusas ja skatteetaten.no/boligverdi.
Dieđit daid dieđuid dás skatteetaten.no/boligverdi dahje SMS bokte. Sáhtát vel deavdit čuovvu skovi, addit dan du lagamus vearrokantuvrii dahje sáddet dan midjiide.
Fertet vástidit ovdal golggotmánu 15.b. vai mii galgat sáhttit váldit vuhtii dan ođđa livnnetárvu 2011 vearrogeassima meroštaladettiin.
Bagadus
Skovvi lea ovdagihtii devdon daid dieđuin mat Vearroetáhtas leat du dálloopmodaga birra. Deavddes daid dieđuid mat eai leat ovdagihtii devdon, ja divus daid dieđuid mat eai leat riekta.
Jus dárbbašat eanet dieđuid, de geahča skatteetaten.no/boligverdi dahje váldde oktavuođa vearrokantuvrrain. skatteetaten.no/boligverdi siiddus sáhtát vel meroštallat ođđa livnnetárvvu dálustat.
Guđe dáluid birra galgá addit dieđuid
Galggat skovis addit dieđuid visot dáluin maid oamastat. Spiehkastagat leat joavdodálut, ássandálut eanadoalus dahje dálloopmodagat olgoriikkas ja Svalbarddas. Jus oamastat máŋga dálloopmodaga go daid mat leat skovvái čállon, de geahča skatteetaten.no/boligverdi.
Dállo máŋggain oamasteaddjiin
Jus oamastat dálu ovttas earáin dahje máŋgasiin, de sáddejuvvo didjiide juohkehažžii sierra skovvi. Beallelaččat guđet ássaba ovttas oažžuba oktasaš skovi.
Jus galgá almmuhit areála, de lea ovtta oamasteaddji dieđut doarvái dasa ahte juohkehaš oažžu ovdagihtii devdon ođđa livnnetárvvu.
Jus buot oamasteaddjit leat ovttamielas, de sáhttá okta oamasteaddji addit dieđuid buohkaid ovddas. Muitte dalle russet dán rivttes sadjái. Jus dieđihuvvojit máŋggalágan dieđut seamma opmodaga birra, de ii oaččo oktage ovdagihtii devdon ođđa livnnetárvvu.
Leago dállu vuvdon?
Jus it šat oamas dálu, de it dárbbaš skovi addit. Jus leat oastán ođđa dálu, de fertet addit RF-1282 vai dat ođđa dállu galgá šaddat mielde dan ovdagihtii devdon vearrodieđáhussii, geahča skatteetaten.no/boligverdi.
Definišuvnnat
Vuođđolanjat (P-lanjat)
P-latnja lea visot maid sáhttá du dálus defineret orostallanlatnjan, mahkáš beaivelatnja, gievkkan, oađđinlatnja, basadanlatnja, bassanlatnja ja feaskkir. P-latnjii galgá beassat uvssas dahje t ráhpás. Garaša, viessodávvirkeahtes keallirlatnja/lokta, bodat ja eará rádjanlanjat eai lohkko P-latnjan. Dás
skatteetaten.no/boligverdi oainnát mat lohkkojit P-latnjan ja mo mihtidat viesustat P-lanjaid areála.
Ássanareála (BOA)
BOA lea dálu váldooasi areála, namalassii dat seamma lanjat go mat
gohčoduvvojit P-latnjan. Dasa lassin sáhttet eará oasit leat BOA mii lea dan duohken makkár ávdnasat leat lanjain geavahuvvon, mahkáš bodaid main lea tapehta ja parkeahtta. Eanaš háve lea Planjain ja BOA:s sullii seamma areála.
Bearašviessu lea dállohuksehus mii lea rehkenaston ovtta bearatgoddái, mahkáš sierra viesut, gárdimat jna.
Smávvadáložat leat dálut mat leat giddejuvvon oktii dan láhkai ahte lea uhcimusat okta oktasaš seaidni, dahje oktasaš rohpi gránnjádáluin. Dát leat mihtilmasat ráidodálut ja guovtteolbmodálut. Bearašviesut ráiddus/laktimis lohkkojitge smávvadáložat.
Ásosat lea ássanovttadat dakkár huksehusas mas leat uhcimusat guokte gearddi, golbma ássanovttadaga ja oktasaš uskkádat. Dát leat mihtilmasat blohkkaásodagat ja terrasseásodagat.
Huksenjahki lea dat jahki go dállu dohkkehuvvui gárvvisin. Divodeapmi ja lassihuksen ii nuppástuhte huksenjagi.